Köszöntöm az oldalunkon!

Ne legyen szép napja! Csodálatos legyen!

A víz, gáz, központi fűtéssel már több mint 21 éve foglalkozik cégünk. Az elmúlt két év tizedben én és munkatársaim mindent megtettünk azért, hogy szakmai tudásunk legjavát nyújtsuk. Cégünk az gépészeti munkák teljes palettájával foglakozik főkén felújítással és teljesen új rendszerek ki építésével. Természetesen a kisebb javító és helyreállító feladatokat is meg oldjuk. Továbbá dugulás elhárítást is szívesen elvégezzük 0-24-ben. Minden kedves új és törzs meg rendelőinknek egyaránt. Az ingatlan állapota a szakember számára olyan mint egy nyitott könyv. Amiből meg állapítható, hogy mi az a munkaműveletek amit alkalmazni kell. Természetesen elő fordulhat, hogy nem látható hibák vannak. Azt teljes feltárás alapján lehet ki deríteni. A felmérés és költségvetés olyan információkkal látja el a megrendelőt. Mellyel nyomon követheti a kivitelezéssel járó költséget. A felújítást és építést tervezni, kivitelezni csak úgy lehet. A körülmények és az igények teljes tisztánlátásában és ismeretében lehetséges. Referenciáink mögé szerényen meg bújva. Bátran ki jelenthetjük, hogy a szakdudásunkat legnagyobb oda figyeléssel nyújtjuk. Mind árban és minőségben egyaránt. Természetesen ezek az árak tájékoztató jellegűek és a beépítendő alkatrész értékét nem tartalmazzák, hiszen az minden vevőnek a sajátos márka világát követeli meg.

 

Név: Rády Zoltán és Rády Szabolcs

Telefon: +36 30 792 9617

e-mail: gepesztesok@gmail.com

info@karizma-r.hu

Woma dugulás elhárítás

Non-stop, S O S, 0-24, Éjjel-nappal hétvégén és ünnepnapokon is! Kiszállás azonnal!

Név: Rády Zoltán és Rády Szabolcs

Telefon: +36 30 792 9617

e-mail: gepesztesok@gmail.com

info@karizma-r.hu

 

Ár tájékoztató:

Sarokszelepek cseréje nettó: 18.000 Forinttól

 Bojler csere nettó: 60.000 Forinttól

 Bojler vízkőtelenítés nettó: 50.000 Forinttól

Wc csésze, mosdó csere nettó: 20.000 Forinttól

 Wc töltőszelep csere nettó: 15.000 Forinttól

 Zuhany kabin összeszerelése nettó: 80.000 Forinttól

 Radiátorok cseréje nettó: 20.000 Forinttól

 Fürdőszoba felújítása vízvezeték cseréje kiállásonként nettó: 40.000 Forinttól  ( hideg, meleg, csatorna)

 Csőtörés javítása, hiba elhárítása: előzetes felmérés alapján.

 Duguláselhárítás Budapesten nettó: 30.000 Forinttól

Duguláselhárítás Pest Megyében nettó: 40.000 Forinttól

Fontos ne feledje!

Kollégáink magas szakértelemmel rendelkeznek és a nap 24 órájában elérhetők a víz-, gáz-, és fűtésszerelések felmérésére, hibaelhárítására, javítására és kivitelezésére. Pénztárca kímélő árakat biztosítunk, modern, kiváló állapotú gépeket használunk a vízszerelés területén, minőségi anyagok, alkatrészek felhasználásával.

Hívjon vagy írjon bátran az elérhetőség itt van lássa!:

Név: Rády Zoltán és Rády Szabolcs

Telefon: +36 30 792 9617

e-mail: gepesztesok@gmail.com

info@karizma-r.hu

Velünk időt és pénzt takaríthat meg!

Szolgáltatásunk elérhető Budapesten és Pest megyében.

Szolgáltatási terület:

Budapest:

Víz, gáz, fűtésszerelő I. kerület : Gellérthegy, Krisztinaváros, Tabán, Vár, Víziváros

Víz, gáz, fűtésszerelő II.kerület: Adyliget, Budakeszi, Budaliget, Csatárka, Felhévíz, Hárshegy, Hűvösvölgy, Kővár, Kurucles, Lipótmező, Máriaremete, Pálvölgy, Pasarét, Pesthidegkút, Remetekertváros, Rézmál, Rózsadomb, Szemlőhegy, Széphalom, Szépilona, Szépvölgy, Törökvész, Vérhalom, Zöldmál

Víz, gáz, fűtésszerelő III.kerület: Aquincum, Aranyhegy, Békásmegyer, Csillaghegy, Csúcshegy, Filatorigát, Hármashatárhegy, Óbuda, Remetehegy, Rómaifürdő, Solymárvölgy, Táborhegy, Testvérhegy, Törökkő, Újlak, Ürömhegy

Víz, gáz, fűtésszerelő IV. kerület: Istvántelek, Káposztásmegyer, Megyer, Székes dűlő, Újpest

Víz, gáz, fűtésszerelő V. kerület: Belváros, Lipótváros

Víz, gáz, fűtésszerelő VI. kerület: Terézváros

Víz, gáz, fűtésszerelő VII. kerület: Erzsébetváros

Víz, gáz, fűtésszerelő VIII. kerület: Józsefváros

Víz, gáz, fűtésszerelő IX. kerület: Ferencváros

Víz, gáz, fűtésszerelő X. kerület: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő, Újhegy

Víz, gáz, fűtésszerelő XI. kerület: Albertfalva, Dobogó, Gazdagrét, Gellérthegy , Hosszúrét, Kamaraerdő, Kelenföld, Kelenvölgy, Kőérberek, Lágymányos, Madárhegy, Őrmező, Péterhegy, Sasad, Sashegy, Tabán

Víz, gáz, fűtésszerelő XII. kerület: Budakeszierdő, Csillebérc, Farkasrét, Farkasvölgy, Istenhegy, Jánoshegy, Kissvábhegy, Krisztinaváros, Kútvölgy, Magasút, Mártonhegy, Németvölgy, Orbánhegy, Sashegy,  Svábhegy, Széchenyihegy,  Virányos,  Zugliget

Víz, gáz, fűtésszerelő XIII. kerület: Angyalföld, Margitsziget, Népsziget, Újlipótváros, Vizafogó

Víz, gáz, fűtésszerelő XIV. kerület: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget

Víz, gáz, fűtésszerelő XV. kerület: Rákospalota, Pestújhely, Újpalota

Víz, gáz, fűtésszerelő XVI. kerület: Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom

Víz, gáz, fűtésszerelő XVII. kerület: Akadémiaújtelep, Madárdomb, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Régiakadémiatelep

Víz, gáz, fűtésszerelő XVIII. kerület: Almáskert, Bélatelep, Belsőmajor, Bókaytelep, Erdőskert, Erzsébettelep, Ferihegy, Ganzkertváros, Ganztelep, Gloriett telep, Halmierdő, Havanna-lakótelep, Kossuth Ferenc-telep, Krepuska Géza-telep, Lakatos-lakótelep, Liptáktelep, Lónyaytelep, Miklóstelep, Pestszentimre, Rendessytelep, Szemeretelep, Szent Imre-kertváros, Szent Lőrinc-telep, Újpéteritelep

Víz, gáz, fűtésszerelő XIX. kerület: Kispest, Wekerletelep

Víz, gáz, fűtésszerelő XX. kerület: Erzsébetfalva, Gubacs, Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pacsirtatelep, Szabótelep

Víz, gáz, fűtésszerelő XXI. kerület: Csepel-Belváros, Csepel-Csillagtelep, Csepel-Erdőalja, Csepel-Erdősor, Csepel-Gyártelep, Csepel-Háros, Csepel-Kertváros, Csepel-Királyerdő, Csepel-Királymajor, Csepel-Ófalu, Csepel-Rózsadomb, Csepel-Szabótelep, Csepel-Szigetcsúcs

Víz, gáz, fűtésszerelő XXII. kerület: Baross Gábor-telep, Budafok, Budatétény, Nagytétény

Víz, gáz, fűtésszerelő XXIII. kerület: Millenniumtelep, Soroksár, Soroksár-Újtelep

Pest megye

Albertirsa

Biatorbágy

Budakalász

Budaörs

Dunakeszi

Budakeszi

Dunaharaszti

Dabas

Ecser

Ercsi

Érd

Fót

Fót Liget

Felcsút

Felsőpakony

Gödöllő

Gomba

Gyál

Gyömrő

Halásztelek

Kerepes

Kistarcsa

Maglód

Mende

Monor

Nagytarcsa

Nagykovácsi

Pilis

Piliscsaba

Pilisvörösvár

Péteri

Pomáz

Üllő

Üröm

Szentendre

Százhalombatta

Szigetszentmiklós

Szigethalom

Sülysáp

Solymár

Törökbálint

Tököl

Vác

Vecsés

Veresegyház

Ócsa

Őrbottyán

Zsámbék

Etyek

Ráckeve

Ne feledje! Fontos!

Partnereink elégedettsége számunkra a legfontosabb, ezért maximalista és fiatalos csapatunk minden projektet a legnagyobb odafigyeléssel és szakértelemmel végez el. Teljesen felszerelt szerviz autó flottánk lehetővé teszi, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljunk bármilyen sürgős helyzetre, biztosítva, hogy ügyfeleink mindig számíthatnak ránk.

Velünk biztos kezekben tudhatja ingatlanját, mert mi nem csak megoldjuk a problémákat.

SÜRGŐS HIBAELHÁRÍTÁS:

Csőtörések, repedések, ázások megszüntetése.

Csapok cseréje és bekötése.

Mosogató és mosdókagyló javítása, cseréje.

WC tartály javítása, cseréje.

WC kagyló cseréje, bekötése.

mosogató és mosógép bekötése.

kádak, zuhanytálcák cseréje, beépítése.

STRANG CSERE:

A társas házakban vállaljuk a strangok (az emeleteket összekötő központi víz- és szennyvíz fő vezetékek) cseréjét.

Itt mindenre megoldást talál, hívjon most:

Non-stop, S O S, 0-24, Éjjel-nappal hétvégén és ünnepnapokon is! Kiszállás azonnal!

Telefon: +36 30 792 9617

e-mail: gepesztesok@gmail.com

info@karizma-r.hu

karizma-r.hu

Tisztelettel: Rády fivérek: Rády Zoltán és Rády Szabolcs

A vízellátás története

„A vizeknek ilyen és sokaknak hasznos építményével összehasonlíthatom-e a haszontalan piramisokat, vagy a görögöknek bár nagy hírű, de értéktelen műveit” Sextus Julius Frontinus az ókori Róma város vízvezetékeinek főfelügyelője (A mérnöki alkotás története c. könyvből)

 

Víz nélkül nincs élet. Ez a megállapítás minden élőlényre egyaránt vonatkozik. A víz megszerzése mindenkor létkérdés volt. Már a vándorlások korában – az őskorban -, és azt megelőzően is a könnyebb megélhetés végett újabb és újabb, még nem lakott, tiszta, érintetlen területeket keresett az ember, hogy mind a maga, mind az állatai számára egészséges ivóvizet, valamint élelmet – halat, vadat és füvet – találjon. Mivel ezekben a korszakokban a föld népsűrűsége még igen gyér volt, az egészséges tiszta víz megszerzése nem okozott túlságosan nagy gondot és nehézséget.

Amikor az emberek végleges lakóhelyekre kezdtek letelepedni, a vízkérdés megoldása mind nagyobb mértékben előtérbe került.

Jelenlegi ismereteink szerint az ókori Egyiptomban körülbelül 5000 évvel ezelőtt üzemelt már rézből készült vízvezeték. A görög városok vízellátó berendezéseit Herodotos könyveiből és az ásatások során feltárt rommaradványok leírásaiból ismerjük. Tiryns és Mykéné városokban már ie. 1500 évvel volt vízvezeték, Athén vízigényét pedig 18 vízvezetéken át elégítették ki. Ezeken kívül még igen sok kis-ázsiai és földközi-tengeri városban építettek vízvezetéket. Így pl. Siracusában, Smyrnában, Samosban, Pergamonban stb. Ezek közül említést érdemel a következő: Pergamon várától 30 km-re fakadó hegyi forrás vizét gravitációs úton juttatták a vár mellett épített nyomómedencébe. A medencéből kb. 3 km hosszú nyomóvezetéken át vezették a vizet a várban levő fogyasztási helyekre. A nyomóvezetéknek mintegy 20 bar nyomást kellett üzembiztosan kibírnia. A nyomócső anyagára vonatkozólag semmiféle adat sem maradt fenn, igen valószínű azonban, hogy a vízvezető csövek ólomból vagy bronzból készülhettek. Samos vízellátásához pedig közel 1 km hosszú alagutat kellett építeni, hogy a hegy oldalában fakadó források vizét az alagút talpába fektetett agyagcsöveken át a városba vezethessék. Palesztinában Jeruzsálem városát az ókorban öt vízvezetéken át látták el vízzel. Tarquinius Priscus római király ie. kb. a VI. században etruszk mérnököket bízott meg a Róma környéki tavak vízlevezetési terveinek elkészítésével.

A csatornáknál a legkifogásolhatóbb az volt, hogy az erősen szennyezett vizeket a Tiberis folyóba vezették. A csatornák szennyvizei megfertőzték a város lakói által ivásra, fürdésre használt Tiberis folyó vizét. A város alapítása után 400 évvel, nagyobb távolságról egészséges, tiszta vizet vezettek a városba. Traianus császár uralkodása idején a vízvezetékek felügyelője Julius Frontinus volt, aki a következőket írja: “A rómaiak négyszáznegyven évig beértek olyan vizek használatával, amelyeket helyben találtak, a Tiberis, a források és a kutak vizével. Később azonban már 18 forrás vizét vezették 12-70 km-es távolságról, mintegy 580 km hosszú csőrendszeren át a városba. „Az ókori Római Birodalom idejéből már részletes leírások állnak rendelkezésünkre, melyben többek közt olvashatjuk, hogy az akár több száz km távolságból vezetett vizet mérőcsövön keresztül juttatták be a házak udvarába. Ezek a mérőcsövek az alaktartósságuk miatt rézcsőből készültek (!) 230 mm hosszúságban, különböző átmérővel. A csőátmérő függvényében kellett fizetni a vízdíjat.

A rómaiak a vizet nagyobb távolságokról azért szállították falazott csatornákban magas vezetéssel vagy alagutakon át, völgyekben pedig hidakkal, úgynevezett aquaeductokkal, mert abban az időben nyomócső még nem volt. A felhasználásra kerülő vizeket már tisztították. Például az Anio folyó csapadékos időkben erősen hordalékos vize három mesterséges tavon átfolyva tisztult meg. Minden római település el volt látva vízvezetékekkel, szenny- és csapadékvíz-csatornákkal.

Időszámításunk előtt a Duna jobb partján már volt a keltáknak egy Ak-ink nevű városa. A város neve magyar fordításban “bő víz”. Az ország területének a Dunától nyugatra eső részét a rómaiak ie. a II. században hódították meg (Pannónia). Az ott levő kelta várost Aquincumnak (magyar neve: Óbuda) nevezték. A város 60 000 lakosáról és a légió táborhelyének ivó- és fürdővízzel való ellátásáról gondoskodtak. A források vizét, amelyek a város környékén fakadtak, 5 km hosszú, magas vezetésű csatornán (aquaeductus) vezették a városba. A vezeték pillérmaradványai még ma is láthatók.

Az Árpád híd budai hídfőjénél találhatóak egy régi római katonai fürdő maradványai, ahol látható többek között hipocaustum fűtés, fából készült szivattyú stb.

Hazánkban a Duna szűrt vizét a rendelkezésre álló adatok szerint 1416-ban Zsigmond király budai palotájába vezették be. A királyi palotát övező városba (Buda) az 1476 utáni években három forrás vizét kb. 4 km-es ólom- és agyagcső vezetékeken, gravitációsan vezették be. Az 1500-as évek körül az igények rohamos növekedése miatt újabb szivattyús vízművet építettek. Ebben az időben már Pest városának (a Duna bal partján) is volt forrás vízműve. A középkor végén Buda és Pest városok vízművei tönkrementek. Buda három vízművét 1702 és 1750 között állították helyre, majd a század vége felé (1777-1784) – mivel az igényeket már kielégíteni nem tudták – bővítésükről gondoskodtak. Hazánk vízellátásában az elmúlt évszázad folyamán a budai vízmű korszerűsítési munkája jelentette az első nagyobb fejlődést. A budai vízmű ólomcsöveit 1831-ben öntöttvas csövekre cserélték ki. A város átalakított felszíni vízművét pedig 1856-ban helyezték üzembe.

A felszíni Duna-vizet kavics- és homokszűrőkön át, tisztítva vezették a 32 köz- és magánépületbe a fogyasztókhoz, valamint a város közkútjába. A magyar gyáripar az 1860-as évek körül kezdett kialakulni. Az iparosodás főleg az élelmiszer-, malom-, cukor- és szesziparral indult meg. Az ipari felfejlődés és az ipari dolgozók számának növekedése következtében a vízigény nőtt. Ezért 1868-ban megkezdték Pest város ideiglenes vízművének építését. Az ideiglenes vízművet az 1878-as és 1880-as évek között egy 595 m³-es galéria és egy víztorony építésével bővítik. Ezzel a vízmű kapacitása kb. 20 000 m³/nap volt. Pest és Buda között a két vízművet 1893-ban kapcsolták össze, ezzel Budapest város végleges vízművének kiépítése megkezdődött. A XIX. század végén Szeged nagyvárossá fejlődött és Cegléd, Hatvan, Pécs, Sopron, Szombathely, valamint Veszprém városokkal együtt megkezdték az első hazai vízművek építését.

A XX. század első évtizedeiben indult meg számos település vezetékes vízellátásának kiépítése. A második világháború befejezése, valamint az újjáépítés éveinek eltelte után az utóbbi évtizedekben az iparosodás és a városiasodási folyamat erősen felgyorsult, szükségszerűen a termelés és a vízszükséglet is ugrásszerűen megnőtt. Ugyanilyen mértékben növekedett a gyorsan fejlődő nagy iparvárosok vízigénye is. Számos új vízmű épült a lakótelepülések, valamint az ipartelepek ellátására. Ugyanebben az időben még számos elavult vízmű bővítését és korszerűsítési munkáit is elvégezték.

A települések lakosságának vezetékes vízellátása, illetve az ipartelepek egészségügyi és termelési frissvíz-szükségleteit jelenleg különféle típusú művekkel elégítik ki. A városi és a községi közüzemi ivóvízművek 1965. évi összes víztermelésének 10%-a felszíni és 90%-a pedig felszín alatti vízkészletből származik. A felszíni vízkészletet a nagyobb vízfolyások (Duna, Tisza) mentén, vagy azok közelében levő városainak ivóvízművei, vagy a vízművek egyes víztermelő telepei veszik igénybe.

A felszín alatti vízkészletre települt ivóvízművek víztermelő telepei nagyobb részben a felszín közeli kavicsteraszok és a 100 m alatti mélységbeli víztartó rétegek vizét termelik ki, kisebb részben a karsztforrások vizét hasznosítják. A kedvező vízbeszerzési lehetőségek csökkenése miatt, főként az utóbbi évtizedekben épített vízművek már a minőségileg kevésbé megfelelő vízkészletekre (felszíni vizek, nagy vas- és mangántartalmú rétegvizek) települtek. Emiatt víztisztító berendezések kiépítése vált szükségessé. A mai ivóvíz termelésének nagy része tisztítás. kezelés után kerül fogyasztásra.