Duguláselhárítás és csőtörés éjjel és nappal falbontás nélkül.
Vállaljuk társas házaknak, cégeknek és magán személyeknek egyaránt. A nap 0-24 órájában dugulás elhárítást és csőtörés megjavítását. Akár 1-2 órán belül is. Természetesen a bejövő megrendelések sorrendjében tudunk haladni. A tőlünk telhető leggyorsabban próbálunk a bajbajutott ügyfélhez ki érkezni! Szóval hívjon bátran non-stop minket a leggyorsabban és a legkedvezőbb árakkal. Állunk a rendelkezésükre.
Woma dugulás elhárítás
Duguláselhárító képzett csapattal, profi eszközökkel Budapesten és Pest megyében.
A számos háztartási gikszer között, ami bármelyik nap megtörténhet akár Önnel is, kétségkívül a dugulás az egyik legkellemetlenebb. És nem csak azért, mert olykor jelentős kosszal, bűzzel is járhat, hanem mert akár teljesen ellehetetlenítheti a mindennapi életet; éppen ezért az ilyesmi a lehető leggyorsabban megoldásért kiált. Ám pontosan ez a gond: amíg el nem hárul a dugulás, addig nélkülöznünk kell akár csak az egyik lefolyó használatát, rosszabb esetben teljes egészében a vízhasználatot, ami szinte lehetetlen. Ilyenkor kerülnek elő a pánikmegoldások, házi praktikák annak reményében, hogy legalább egy kicsit tudjunk javítani a helyzeten, és kibírjuk valahogy addig, amíg meg nem érkezik egy szakember. Azonban ez olykor több kockázatot rejt magában, mint amennyi sikerrel kecsegtet. Elmondjuk hát, miért hozzánk fordulj inkább azonnal, ha duguláselhárítóra van szüksége, és ne próbálja a problémát ön maga orvosolni!
A dugulás csalhatatlan jelei:
A lefolyóban egyre lassabban távozik a víz.
A háztartási gép (mosógép, mosogatógép) túlcsordul, vizet enged ki magából-
Kellemetlen szagok jönnek fel a lefolyóból, túlfolyóból.
Sőt, ami a legrosszabb, lehúzást követően csak gyűlik a víz a WC-ben, de lemenni nem akar.
Név: Rády Zoltán és Rády Szabolcs
Telefon: +36 30 792 9617
e-mail: gepesztesok@gmail.com
Duguláselhárítás se baj jövünk!
Non-stop, S O S, 0-24, Éjjel-nappal hétvégén és ünnepnapokon is! Kiszállás azonnal!
Név: Rády Zoltán és Rády Szabolcs
Telefon: +36 30 792 9617
e-mail: gepesztesok@gmail.com
Ne feledje velünk időt és pénzt takarít meg gond és idegeskedés nélkül!
Ár tájékoztató:
Sarokszelepek cseréje nettó: 18.000 Forinttól
Bojler csere nettó: 60.000 Forinttól
Bojler vízkőtelenítés nettó: 50.000 Forinttól
Wc csésze, mosdó csere nettó: 20.000 Forinttól
Wc töltőszelep csere nettó: 15.000 Forinttól
Zuhany kabin összeszerelése nettó: 80.000 Forinttól
Radiátorok cseréje nettó: 20.000 Forinttól
Fürdőszoba felújítása vízvezeték cseréje kiállásonként nettó: 40.000 Forinttól ( hideg, meleg, csatorna)
Csőtörés javítása, hiba elhárítása: előzetes felmérés alapján.
Duguláselhárítás Budapesten nettó: 30.000 Forinttól
Duguláselhárítás Pest Megyében nettó: 40.000 Forinttól
Tisztelettel Rády fivérek: Rády Zoltán és Rády Szabolcs
Szakértelem, precizitás, gyorsaság a legolcsóbban, kiszállási díj nélkül!
Hívjon, indulunk!
Dugulások helyének feltérképezése csatornakamerázással!
Miért minket válasszon?
Olcsó duguláselhárítás árak
Garanciát vállalunk az általunk elvégzett munkára
Szakképzett, tapasztalt munkaerővel dolgozunk
Nem okozunk kárt a munkaterületen
Nincsenek rejtett költségek
Hívására azonnal indulunk!
Napi 24 órában a rendelkezésére állunk, akár hétvégén és ünnepnapokon is!
Nincs hétvégi és ünnepnapi felár!
Éjjel-nappal fogadjuk hívását
Cégünk rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges összes engedéllyel
A munkaterületet tisztán, fertőtlenítve adjuk át
Falbontás nélkül
Duguláselhárítás árakról
Megbízhatóság – Tisztaság – Garancia – Legjobb ár – Legkorszerűbb technika – Precizitás
Tekintse meg további szolgáltatásainkat:
VÍZVEZETÉK SZERELÉS
FŰTÉS SZERELÉS
Kültéri dugulások:
A csővezetékek összefolyói szabadtéren vannak, jobban ki vannak téve a szennyeződéseknek. Gyökérzet, faágak, levelek, belemosódott por, föld és sár dugíthatja el a lefolyót.
Problémát okozhat, ha csatorna közelében lévő növények gyökérzete belenő a csatornába. A dugulás mellett rongálja a lefolyó szerkezeteket is. A gyökérvágás mindenképpen tapasztalt szakembert igényel annak érdekében, hogy ne legyen a kárból még nagyobb kár!
Kültéri dugulás gyakran fordul elő építkezési területeken. A területen felhalmozódott por és építési törmelék az eső hatására a csatorna felé áramlik, ott felgyülemlik és dugulást okoz. Akkor is fennáll a probléma, ha slaggal, vagy magasnyomású mosóval próbáljuk az építkezéstől szennyeződött területet megtisztítani.
A kültéri dugulás általában házi praktikákkal nem szüntethető meg. A kültéri duguláselhárítást érdemes minél előbb szakemberrel elvégeztetni, mert további károkat, esetleg csőtörést is okozhat.
Kamerás csatornavizsgálat
A kamerás csatornavizsgálat legnagyobb előnye, hogy falbontás nélkül tudjuk megállapítani a dugulás pontos helyét vagy a csővezetékek állapotát.
A készülék digitális távolságmérővel rendelkezik a hiba pontos helyének meghatározásához.
A csővezetékekben lehetnek repedések, törések esetleg illesztési hibák. Ezek a víz kiszivárgásához vezetnek. A kamerás csatornavizsgálattal szinte centiméterre pontosan megállapíthatjuk, hogy hol van a hiba. Felmérhetjük vele a vezetékek állapotát, pl. hogy van-e benne lerakódás vagy dugulás esetén megállapíthatjuk, hol van a dugulás helye és mi okozza.
A kamerás csatornavizsgálatot érdemes elvégeztetni egy építkezés vagy felújítás után, hogy biztosak lehessünk benne, a kivitelezés után nem lesznek problémáink. Megvizsgálhatjuk, hogy a vezetékek megfelelően vannak-e illesztve, megfelelő-e a lejtésük és nincsenek-e gumigyűrű kitüremkedések, amelyek rövid időn belül dugulást okozhatnak.
A kamerás felvétel bizonyítékként szolgálhat egy esetleges biztosítási eljáráshoz is.
Szolgáltatásaink:
Víz, gáz és központi fűtés szerelés. Teljes gépészeti hálózat bontása. Radiátorok csaptelepek mosdók fel és leszerelése. Padló fűtés kivitelezése. Alapszerelés utáni szerelvényezés. Csapok, mosdók WC telepítése javítása és cseréje. Fűtési rendszerek karban tartása. Légtelenítés és kiegyenlítő tartály cseréje. Sarok szelepek és radiátorok cseréje továbbá beépítése. Dugulás elhárítás 0-24 órában. Csőtörés ázások és szivárgások meg szüntetése non-stop. Mosogató, mosdó, Wc, zuhanyzó, kád, padló összefolyó, stang vezetékek tisztítása. Szifon és lefolyó tisztítás. Gyors szolgálat éjjel-nappal. Gáz szerelés tervezés és kivitelezés. Gáz készülékek fel és leszerelése.
Itt mindenre megoldást talál, hívjon most:
Telefon: +36 30 792 9617
e-mail: gepesztesok@gmail.com
Tisztelettel Rády fivérek: Rády Zoltán és Rády Szabolcs
Szolgáltatási terület
Budapest:
Duguláselhárítás se baj jövünk! I. kerület : Gellérthegy, Krisztinaváros, Tabán, Vár, Víziváros
Duguláselhárítás se baj jövünk! II.kerület: Adyliget, Budakeszi, Budaliget, Csatárka, Felhévíz, Hárshegy, Hűvösvölgy, Kővár, Kurucles, Lipótmező, Máriaremete, Pálvölgy, Pasarét, Pesthidegkút, Remetekertváros, Rézmál, Rózsadomb, Szemlőhegy, Széphalom, Szépilona, Szépvölgy, Törökvész, Vérhalom, Zöldmál
Vízvezeték szerelés III.kerület: Aquincum, Aranyhegy, Békásmegyer, Csillaghegy, Csúcshegy, Filatorigát, Hármashatárhegy, Óbuda, Remetehegy, Rómaifürdő, Solymárvölgy, Táborhegy, Testvérhegy, Törökkő, Újlak, Ürömhegy
Duguláselhárítás se baj jövünk! IV. kerület: Istvántelek, Káposztásmegyer, Megyer, Székes dűlő, Újpest
Duguláselhárítás se baj jövünk! V. kerület: Belváros, Lipótváros
Duguláselhárítás se baj jövünk! VI. kerület: Terézváros
Vízvezeték szerelés VII. kerület: Erzsébetváros
Duguláselhárítás se baj jövünk!VIII. kerület: Józsefváros
Duguláselhárítás se baj jövünk !IX. kerület: Ferencváros
Duguláselhárítás se baj jövünk! X. kerület: Felsőrákos, Gyárdűlő, Keresztúridűlő, Kőbánya-Kertváros, Kúttó, Laposdűlő, Ligettelek, Népliget, Óhegy, Téglagyárdűlő, Újhegy
Duguláselhárítás se baj jövünk! XI. kerület: Albertfalva, Dobogó, Gazdagrét, Gellérthegy , Hosszúrét, Kamaraerdő, Kelenföld, Kelenvölgy, Kőérberek, Lágymányos, Madárhegy, Őrmező, Péterhegy, Sasad, Sashegy, Tabán
Duguláselhárítás se baj jövünk! XII. kerület: Budakeszierdő, Csillebérc, Farkasrét, Farkasvölgy, Istenhegy, Jánoshegy, Kissvábhegy, Krisztinaváros, Kútvölgy, Magasút, Mártonhegy, Németvölgy, Orbánhegy, Sashegy, Svábhegy, Széchenyihegy, Virányos, Zugliget
Duguláselhárítás se baj jövünk! XIII. kerület: Angyalföld, Margitsziget, Népsziget, Újlipótváros, Vizafogó
Duguláselhárítás se baj jövünk! XIV. kerület: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget
Duguláselhárítás se baj jövünk! XV. kerület: Rákospalota, Pestújhely, Újpalota
Duguláselhárítás se baj jövünk! XVI. kerület: Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom
Duguláselhárítás se baj jövünk! XVII. kerület: Akadémiaújtelep, Madárdomb, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Régiakadémiatelep
Duguláselhárítás se baj jövünk! XVIII. kerület: Almáskert, Bélatelep, Belsőmajor, Bókaytelep, Erdőskert, Erzsébettelep, Ferihegy, Ganzkertváros, Ganztelep, Gloriett telep, Halmierdő, Havanna-lakótelep, Kossuth Ferenc-telep, Krepuska Géza-telep, Lakatos-lakótelep, Liptáktelep, Lónyaytelep, Miklóstelep, Pestszentimre, Rendessytelep, Szemeretelep, Szent Imre-kertváros, Szent Lőrinc-telep, Újpéteritelep
Duguláselhárítás se baj jövünk! XIX. kerület: Kispest, Wekerletelep
Duguláselhárítás se baj jövünk! XX. kerület: Erzsébetfalva, Gubacs, Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pacsirtatelep, Szabótelep
Duguláselhárítás se baj jövünk! XXI. kerület: Csepel-Belváros, Csepel-Csillagtelep, Csepel-Erdőalja, Csepel-Erdősor, Csepel-Gyártelep, Csepel-Háros, Csepel-Kertváros, Csepel-Királyerdő, Csepel-Királymajor, Csepel-Ófalu, Csepel-Rózsadomb, Csepel-Szabótelep, Csepel-Szigetcsúcs
Duguláselhárítás se baj jövünk! XXII. kerület: Baross Gábor-telep, Budafok, Budatétény, Nagytétény
Duguláselhárítás se baj jövünk! XXIII. kerület: Millenniumtelep, Soroksár, Soroksár-Újtelep
Pest megye
Albertirsa
Biatorbágy
Budakalász
Budaörs
Dunakeszi
Dunaharaszti
Ecser
Érd
Fót
Fót Liget
Gödöllő
Gyál
Gyömrő
Halásztelek
Kerepes
Kistarcsa
Maglód
Mende
Monor
Nagytarcsa
Piliscsaba
Péteri
Üllő
Szentendre
Sülysáp
Törökbálint
Vác
Vecsés
Veresegyház
Zsámbék
Itt mindenre megoldást talál, hívjon most:
Telefon: +36 30 792 9617
e-mail: gepesztesok@gmail.com
Karizma-r.hu
Tisztelettel Rády fivérek: Rády Zoltán és Rády Szabolcs
A csatornázás története
A csatornázás nem a modern kor vívmánya. A szenny- és a csapadékvizeket elvezető berendezéseket már az ókori népek, például a görögök és a rómaiak is építettek. A csatornázás majdnem olyan régi, mint az emberiség. Ahol ősrégi városi településeket feltártak, ott mindenütt — ha kezdetleges formában is — fellelhetők voltak a csatornázás nyomai.
Görögök
A görögök csatornaépítéseiknél már elődeik tapasztalataira támaszkodhattak. Athén csatornáit részben kőbe vésték, részben égetett agyagcsövekből készítették. A föld alatti csatornák a szennyvizeket összegyűjtötték, és az emberi környezetből elvezették. Feltehetően a szennyvizet öntözésre is felhasználták.
Róma
Rómában i. e. 514 évben egy etruszk mérnök építette meg a közismert Cloaca Maxima nevű csatornát, amellyel a Róma hét dombja közötti mocsaras területet is lecsapolták (1. ábra). A csatorna magasságára abból a feljegyzésből lehet következtetni, amely szerint abban egy szénásszekér elfért (2. ábra). A város fejlődését több csatorna építése követte, ami szükségessé tette, hogy a csatornák karbantartását is megszervezzék. Természetesen Róma nem minden utcája volt csatornázva, így több utcában a folyókák és a kocsikerék-nyomok szolgáltak a vizek elvezetésére.
A római csatornahálózat elsősorban a talajvizet és a csapadékvizet vezette el, míg a fekáliát váza alakú gyűjtötték és a házak elé állították, ahonnan rendszeresen elszállították. Julius Caesar uralkodása alatt már minden elhasznált vizet, valamint a fekáliát is a csatornába kellett vezetni. Vespasianus császár idején már nyilvános illemhelyek is létesültek. A római eredetű csatorna Spanyolországban, Franciaországban, sőt még Afrika több városában is elterjedt. Pompei romjai arról tanúskodnak, hogy a városban összefüggő csatornahálózat volt, s emellett még vízöblítéses klozetokat is használtak. A római birodalom bukásával a csatornázás fejlődése is megakadt, sőt visszafejlődött.
Középkor
A középkor várrendszerű építkezései a várakban tömörítette a lakosságot, ennek megfelelően a szennyvizek szűkebb területen keletkeztek, illetve gyűjtötték össze, rendszerint a várárokba vezették, vagy a várhegy meredek lejtőjére terelték. A szenny, az anyagok bűzös rothadása, a legyek és a patkányok mérhetetlen elszaporodása a legnagyobb járványveszélyt zúdította a vár lakóira. A járványok ezrével szedték az áldozataikat, és a hatóságok ezek kialakulásával szemben tehetetlenek voltak. A nagyarányú halálozás nem kizárólag a csatornázás hiányára vezethető vissza, kétségtelen azonban, hogy az egészségügyi berendezések hiányának a járványok terjedésében döntő része volt.
A középkorban a csatornázás visszafejlődött, a meglevő hálózatokat elhanyagolták, s ezek részben el is pusztultak. A városokban a házak melletti árkok nemcsak a csapadékvizet vezették el, hanem ebbe dobták a szemetet, az állati és egyéb hulladékot, és ide jutott a házakból kifolyó szennyvíz is. A szennyvíz az árkokban rothadt, bűzt terjesztett, a talajba szivárogva pedig a talajvizet fertőzte. A közegészségügyi állapotok rohamos romlása a hatóságokat tevékenységre serkentette. Kötelezték a vásárra bejövő falusi kocsik gazdáit, hogy a városból való távozásukkor a megüresedett kocsijukban szemetet szállítsanak ki. Ez a rendelkezés természetesen nem lehetett eredményes, csupán csökkentette a veszély nagyságát.
Párizs
Érdekes az a Párizsban 1372-ben kiadott rendelet, amely szerint a szennyvizet és a fekáliát csak előzetes figyelmeztető kiáltás után volt szabad az utcára önteni. Az utcákban a szennyvíz nyitott szegélyárokban folyt tovább. Elképzelhető, hogy az utcán folydogáló szennyvíz milyen bűzt terjesztett, és nyáron a légyinvázió milyen kellemetlen volt. Később fejlődést jelentett, hogy hatósági rendelet tiltotta meg a fekáliás szennyvizek utcára történő kiöntését, és a fekália gyűjtése céljából pöcegödrök építésére kötelezte a lakosságot.
Az új szemlélet
A járvány okainak felismerése után világszerte érvényesülni kezdett a helyes szemlélet, és egymást követték a rendeletek, amelyek megtiltották a szemét utcákra való kidobálását, és a fekália kiöntését. Bevezették a szemét és a fekália elszállítását, melyet zárt kocsikkal végeztek. A pöcegödrök ekkor már kőből épültek, és kővel le is fedték azokat. Később a pöcegödrökből kiszedett fekália tárolására külön rakodóhelyet jelöltek ki.
A csapadékvizeket az úttest szélén húzódó árokban vezették el. Az árkok kezdetben nyitottak voltak, majd az idők folyamán fokozatosan lefedték. Ezután a lefedett árkok mélyebbre kerültek, és ezzel megindult a tulajdonképpeni csatornázás.
A csatornahálózat kezdetei
A csatornahálózatok fejlesztése csak lassan haladt előre. Köztudomású, hogy a csatornázás az egyik legköltségesebb közművesítés, s ez magyarázza, hogy már a középkorban — miként napjainkban is — a csatornázás elmaradt a vízszolgáltatástól. A csatornahálózatok fejlesztése egyik napról a másikra pénzügyi okok miatt nem volt elérhető. A világ jelentős fővárosai sokáig nélkülözték a csatornázást, és az ezzel járó egészségügyi előnyöket. Fokozta még a bajokat, hogy a pöcegödrök tartalma — rendszeresen, de rendellenesen — a folyókba, patakokba jutott, és az élővizek rohamosan szennyeződtek. Súlyosbította ezt a helyzetet az ipari szennyvizek levezetése is. A lakosság számának növekedése ezek után már parancsolólag vetette fel a rendszeres csatornázás szükségességét. Párizs, London, Berlin csatornázása kezdetét vette. A csatornák mészhabarcsba rakott kövekből épültek olyan minőségben, hogy belőlük a szennyvíz nem szivárgott ki és nem fertőzte a talajvizet.
Hazai visszatekintés
Az Aquincumban található emlékek nem tekinthetők a fővárosi csatornahálózat ősének. Ez csupán a római civilizáció előretolt kis szigete volt. Az aquincumi csatornák mészhabarcsba rakott mészkőből épültek. A csatorna szélessége 50-60 cm, mélysége alig éri el az 1 métert. A csatornák lejtésének pontos kialakításából nagy képzettségű munkavezetésre következtethetünk.
Hazánkban kevés középkori emlék tanúskodik a csatornák létezéséről. Székesfehérvárott és Veszprémben ma is működő, középkori boltozott csatornaszakaszok találhatók. A középkori lovagvárak, kolostorok annyira elpusztultak, hogy a csatornázás emlékei már nem lelhetők fel. Mégis feltételezhető, hogy várainknak voltak csatornái, hiszen ezek építésekor külföldi építőmesterek is közreműködtek, és a külföldi várak csatornázottan épültek.
A budai várban valószínűleg volt szennyvízelvezetés, erről azonban nem maradtak kétséget kizáró emlékek, csupán a kövezetnek az utca közepe felé lejtése enged következtetni a csapadékvíz összegyűjtésére és elvezetésére. A szennyes vizek a várárokba folytak. A Vár jelenleg csatornázott.
Budapest csatornázásáról több mint 135 évvel ezelőtt döntöttek
A főváros középkorból származó csatornázási emléke a budai Donáti utcában található. Ez a csatorna vörösmárványból, kézi faragással készült, mintegy 2-3 m-es egymáshoz illesztett darabokból. A faragott alsó szelvényt hatalmas terméskő lapokkal fedték le. Ez a középkori emlék a Fővárosi Csatornázási Művek központi szivattyútelepén van kiállítva, és élénken szemlélteti a csatornaépítés középkori nehézségeit. A XIX. század derekán a már ismert közegészségügyi visszásságok világszerte felvetették a rendszeres és általános csatornázás gondolatát. Főváro-sunk csatornázása is a XIX. században indult meg. Egy XIX. század végi WC képéről látható, hogy régebben igazi mestermunka volt egy-egy berendezési tárgy elkészítése (3. ábra). Napjainkat idézi a metróépítés miatti csatornaátépítés a körút és a Rákóczi út kereszteződésében (4. ábra).
A csatornázás közegészségügyi jelentősége
A fertőző betegségek kórokozóinak felfedezésével kiderült, hogy a bélcsatorna fertőző megbetegedéseit — az enterális fertőzéseket — a széklet és a vizelet is terjeszti, így ezek összegyűjtése és elvezetése egészségügyi érdek is. A tífuszbacilust 1880-ban Eberth, a kolera kórokozóját 1883-ban Robert Koch fedezte fel. Ebben az időben a városok népessége rohamosan szaporodott, a városi vízvezetékek ugrásszerűen fejlődtek, a nagyarányú vízfogyasztással arányosan a szennyvíz mennyisége is növekedett, ami magával hozta a csatornázás mielőbbi kiépítésének igényét.
A szennyvízben a betegségeket nem okozó baktériumok mellett igen sok a kórokozó baktérium. Ilyen többek között a tífuszbacilus, a kolera vibris, a vérhasbacilus, a lépfene, a tetanusz, a rosszindulatú vizenyő kórokozója. A beteg és a bacilusgazda széklete a szennyvízben a fertőzés egyik terjesztője. A tífuszbacilus életképességét sokáig megtartja. Újabb felfedezések szerint a gyermekbénulás, a járványos májgyulladás kórokozói is a szennyvizekben élősködnek. A kórokozó baktériumok az ivóvizet, a nyersen fogyasztott élelmiszereket fertőzhetik, ha ellenük nem kielégítő a védekezés.
A járványt még az élőlények, a legyek és a patkányok is tovább hurcolják. A patkányok a csatornákban élősködnek, különösen, ha a felhagyott csatornákban búvóhelyet találnak. Előfordulhat, hogy a nem kellően tisztított szennyvíz a befogadó élővíz (patak, folyó) felszínén úszik, és előfordulhat, hogy a fertőzést hordozó szennyeződést a sirályok vagy más madarak az ivóvíztárolókhoz viszik, és így okoznak fertőzést. A szennyvizek szerepe a tífuszjárvány terjedésében több ízben beigazolódott. Hazánkban Pécsett volt szennyvíz által okozott járvány 1890-1891-ben, amikor is a vízvezetékcsövek hiányos tömítéseinél fertőződött a vezeték, s így az ivóvíz. A megfertőzött vízvezeték súlyos tífuszjárványt okozott. Több városunkban folyt kutatómunka a különböző fertőzések okainak felderítésére. Tapasztalatok szerint a legkevesebb fertőző megbetegedés a jól megépített vízvezetékkel és csatornázással ellátott városrészekben volt.
A csatornázás közegészségügyi jelentőségét számos külföldi és hazai tapasztalat igazolta. A csatornázás bevezetésével minden nagyvárosban jelentősen csökkent a tífuszos megbetegedések száma. A tapasztalatok azt is mutatták, hogy nem elég a csatornákat megépíteni, hanem a szennyvíz minél gyorsabb elvezetése érdekében azok karbantartásáról is gondoskodni kell. Az elvezetett szennyvizeket végül ártalmatlanná kell tenni. Erre ma már korszerű szennyvíztisztítási módszerek ismeretesek.
A fertőző betegségek ellen gyökerében csak a tisztaság szabályainak betartásával védekezhetünk, és ennek egyik legfontosabb tényezője a csatornázás, amely a fertőző baktériumokat hordozó szennyvizeket az ember környezetéből gyorsan elvezeti. A városok fejlődését sok esetben gátolja a csatornázás hiánya, ezért ma már a korszerű építkezések a csatornázást nem nélkülözhetik.